Belső kényszer rángatózó izmokon
pulzáló fájdalom a homlokon
Üzen az agy a világnak
nyelv veti jelentését a kódnak
Habzó jelek ömlenek az ajkon
hömpöjgő hörgés törik meg a fogon
ujjak markolnak hideg konyhakövet
körmök karmolnak ujabb végzetes jelet
Nem marad nyom nem marad nyugalom
elvész az ember mint éjben az alkony
Görcsben vetül keresztre a test
beteg vicc veri a szöget rögvest
Szálkás rettenet harap a húsba
vért üzen az orr újra
vasízű önérzet szivárog lassan
életnedv izű érzés a szájban
Végelévén a feszítésnek
tápászkodás a kimenet
továbblépni a zuhanyalá
epizódok válnak világgá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése